Egyre drágább a hal - FMH 2008 március

A termelőket egyebek mellett a koi herpeszvírus is sújthatja

Rétimajor (rk) - Előreláthatóan csökkennek majd a gabonaárak, ám a járulékos költségek tovább emelkednek. A 15—20 százalékos halár-növekedés sem fedezi a termelők kiadása.

Az elmúlt években rendkívüli módon megnövekedtek a haltenyésztés költségei. a gabonaárak több mint a duplájára szöktek. A tavalyi évhez képest azonban kedvezőbbek az előjelek. Valamivel csapadékosabb volt a tél, megfelelőbb a talaj vízellátása, szemrevalóbbak a vetések. Bár még alig bújtak elő a növények, eddig úgy tűnik, közepes mennyiségű takarmányra lehet számítani. Becslések szerint aratás után majd körül-belül 3—3.5 ezer forintra rúghat a szemes takarmány mázsája, ami az évekkel ezelőttihez képest 50–60 százalékos áremelkedést jelent, ám a tavalyihoz mérve mégiscsak mérséklődnek az árak.

– Az idén mintegy 15–20 százalékos haláremelkedésre lehet számítani, ám a termelők ezzel még nem ellensúlyozzák a kiadásokat. A többi között nőttek a szállítás költségei, felment a vízenergia és a munkabér ára – mondta Lénai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. A szakember hozzátette: ha másfelől közelítünk a haltermeléshez, szerencsésnek mondhatjuk magunkat. A dunántúli területek ugyanis igen kedvező adottságokkal bírnak. Egészen más a vízellátás és a vízminőség, mint az alföldi szikvidéken, ahol a felcseperedő halaknak bizony sokkal rosszabbak a túlélési és a szaporodási esélyei.
A Dunántúlon viszonylag vastag iszapú, nagy termőképességű tórendszerek vannak, amelyekben sok a természetes táplálék, például a szúnyoglárva, planktonok.

Ellenben az Alföldön, a gyenge aranykoronás talajokon létesített sekély halastavakban nincs akkora természetes hozam, sokkal több takarmányt kell feletetni a halakkal. Az uszonyosok azonban nem keményítőre vannak „beállva”, nem arra szelektálódtak év-milliók során, hogy kukoricát, búzát és árpát egyenek. Ebből következően: minél magasabb a mesterségesen bevitt táplálék aránya, az annál rosszabb immunállapotot eredményez, és a többi között elzsírosodáshoz vezet.
Elképzelhető, hogy a hazai haltermelőknek egy komoly problémával kell megbirkózniuk a jövőben. Az úgynevezett koi herpeszvírus már Csehországba tart. Amitől a tavalyi évig három európai ország élvezett mentességet, Szlovákia, Magyarország és Csehország. A lengyeleknél például, amikor megjelent a vírus, az összes termelés mintegy negyven százalékát kiirtotta. A kórokozó, amelyet elsőként a koi pontynál tapasztaltak, iszonyú pusztításokat végzett a világon, a többi között Izrael és Malajzia teljes pontyállományát kiirtotta.
Az öreg kontinensen honos mutáció szerencsére gyengébb, de még így is rendkívüli fenyegetettséget jelent. Ha az importálások során esetenként áthágják az állategészségügyi szabályokat -- amire jó esély van -- akkor egykönnyen bejuthat a vírus hazánkba. A kórokozó nyomán elrohad a halak szája, így azután képtelenek táplálkozni, és hamarosan elpusztulnak.