A TV Paprika arról híres, hogy néha teljesen valószínűtlen arcok bukkannak fel a műsoraiban, olyan figurák, akik ugyan nem totál képernyőképtelenek, de akiket azért egy átlag castingon biztos tapintatosan lebeszélnének a szereplésről. Ehhez képest egy csomószor mégis megszeretjük őket. Mondjuk van, akit nem, de ez most mellékes. És nem a hivatásos szakácsokról beszélek, hanem a műsorvezetőkről, például Bandiról a Bandi, a hegyen-ből, vagy Lévai Ferencről a Halország-ból. Persze, egyértelmű, hogy miért esett a Halországot gyártó produkció választása Lévaira: mert nagy sztorizó, mindenhez van egy története, és még a halakhoz is ért, mi kell több? Csakhogy rettenetesen raccsol, és azért valljuk be, az sem ritka, hogy egy-két mondatot nem is lehet pontosan érteni, mert szétpaszírozza a szájában a szavakat, mint a szegediek a halat. A Füles rejtvényújságban lehetne feladvány Orion tévéért ez a mondat: "Az ómok a fenék'e ántják a kö' alakú háót."
A műsor évek óta fut, mi se tegnap fedeztük fel, de most megint ismétlik, úgyhogy itt az ideje, hogy írjunk róla, mert szeretjük.
Amikor négy témakörben leültünk interjút készíteni Lévai Ferenccel, az Aranyponty Zrt. elnök-vezérigazgatójával, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa társelnökével, nem gondoltuk, hogy egy időutazásban is részt veszünk. Pedig a témakörök a napi aktualitást érintik, hiszen szó volt a „vizes” tárgyalásokról, az Európai Halászati Alap pályázati kilátásairól, a nyári halellátás helyzetéről és nem utolsó sorban arról, hogy Lévai Ferencnek ezen túl jár a címzetes főiskolai tanár titulus. Csakhogy a társelnök – ami persze, korántsem baj - történelmi távlatokból közelítette meg a válaszokat.
Ha egy tógazdával beszélget az ember, akkor három témakör biztosan szóba kerül, lévén, hogy mindig aktuálisak. Az egyik a kormorán okozta károk kompenzálása, a másik a hallopás kérdése, a harmadik pedig a piac alakulása, az összefogás hiánya. Lévai Ferenc, az Aranyponty ZRt. elnök-vezérigazgatója, egyben a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa tógazdasági társelnöke a piac alakulását, a halár alacsony szintjét elsősorban az összefogás hiányában látja, s már évek óta mondja, hogy a halas cégek hozzanak létre egy beszerzési és értékesítési szövetkezetet.
Az elmúlt években rendkívüli módon megnövekedtek a haltenyésztés költségei. a gabonaárak több mint a duplájára szöktek. A tavalyi évhez képest azonban kedvezőbbek az előjelek. Valamivel csapadékosabb volt a tél, megfelelőbb a talaj vízellátása, szemrevalóbbak a vetések. Bár még alig bújtak elő a növények, eddig úgy tűnik, közepes mennyiségű takarmányra lehet számítani. Becslések szerint aratás után majd körül-belül 3—3.5 ezer forintra rúghat a szemes takarmány mázsája, ami az évekkel ezelőttihez képest 50–60 százalékos áremelkedést jelent, ám a tavalyihoz mérve mégiscsak mérséklődnek az árak.
Azt ígértük, hogy a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa új vezetőivel abc sorrendben készítünk interjút. Az élet, pontosabban a nyári szabadságolás azonban közbeszólt. Kiss György Károly társelnök, a Balatoni Halászati Zrt. vezérigazgatója azt kérte, hogy augusztus elején, pontosabban a vonyarcvashegyi Negyven halász emléknapon ü jünk össze egy beszélgetésre. A kérésnek eleget téve Lévai Ferenc társelnököt, az Aranyponty Rt. vezérigazgatóját interjúvoltuk, aki – mint mindig – készséggel nyilatkozott. Volt miről beszélgetni...
