Bemutatkozás
A Zichy grófi család építette egykori uradalmi major elöregedett, közel 100 éves épületeinek nagy részét felújítottuk, rendbetettük, kialakítottuk az ország egyetlen Halászati Múzeumát. 
A központ további egységeit, a kovács és bognárműhelyt, valamint a víztornyot vendéglátóegységgé alakítottuk át és egy kis borkóstoló pincével is kiegészítettük. Ezekben az években épült a kerthelyiség is modern konyhával, 30 személyes hangulatos, régi bútorzatú kávézóval. Ezzel párhuzamosan helyreállítottuk a műszaki kiszolgálórészeket is, raktárak, műhelyek, munkásszállás, valamint iroda lett kialakítva Rétimajorban. A gépekhez elengedhetetlen egy jól felszerelt karbantartó műhely. A sárbogárdi út melletti részen két szép, 1 hektáros parkkal, önálló tóval, kerti felszereléssel rendelkező vendégházat építettünk.
2003-ban került sor a Rétimajor közepén lévő, régen magtárként funkcionáló mintegy 80-100 éves épület átalakítására. Az épületből a Széchenyi terv keretén belül Ökoturisztikai Fogadóközpontot alakítottunk ki.
A földszinten helyett kapott két laboratórium, és egy grafikai iroda, az emeleten konferenciaterem, kistárgyaló és büfé került kialakításra. A következő szintre 7 vendégszobát építettünk. Ebben az évben épült a Nádi Iskola és a hozzá tartozó bemutató tó is. A Nádi Iskola a rekonstruált Árpád kori halászkunyhó, a Halászati Múzeum és a környező épületek egységes arculata a céljaink szerint azt kell, hogy sugallja, hogy ezen a vizes élőhelyen a valamikori halászat és a mai hasznosítás szervesen összefügg, így itt nálunk lehet látni a régi korok halászatát és azokat a technikákat, melyeket a mai kor kényszerít ki. A központ jellegzetessége, hogy a közel 800 éves stílusú halászkunyhó és az újonnan épült modern Fürdőház szerves egységet alkotva, egymást kiegészítve jól megférnek egymás mellett.
A terület ebben az időszakban, 1994-ben kapta meg a természetvédelmi terület minősítést is, így a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Az ekkor megfogalmazódó stratégia a halászati hasznosítás és a magas szintű természetvédelmi tevékenység mellett, a turisztikai, szolgáltatási ágazatok fejlesztését fogalmazta meg.
A központ további egységeit, a kovács és bognárműhelyt, valamint a víztornyot vendéglátóegységgé alakítottuk át és egy kis borkóstoló pincével is kiegészítettük. Ezekben az években épült a kerthelyiség is modern konyhával, 30 személyes hangulatos, régi bútorzatú kávézóval. Ezzel párhuzamosan helyreállítottuk a műszaki kiszolgálórészeket is, raktárak, műhelyek, munkásszállás, valamint iroda lett kialakítva Rétimajorban. A gépekhez elengedhetetlen egy jól felszerelt karbantartó műhely. A sárbogárdi út melletti részen két szép, 1 hektáros parkkal, önálló tóval, kerti felszereléssel rendelkező vendégházat építettünk. 2003-ban került sor a Rétimajor közepén lévő, régen magtárként funkcionáló mintegy 80-100 éves épület átalakítására. Az épületből a Széchenyi terv keretén belül Ökoturisztikai Fogadóközpontot alakítottunk ki.
A földszinten helyett kapott két laboratórium, és egy grafikai iroda, az emeleten konferenciaterem, kistárgyaló és büfé került kialakításra. A következő szintre 7 vendégszobát építettünk. Ebben az évben épült a Nádi Iskola és a hozzá tartozó bemutató tó is. A Nádi Iskola a rekonstruált Árpád kori halászkunyhó, a Halászati Múzeum és a környező épületek egységes arculata a céljaink szerint azt kell, hogy sugallja, hogy ezen a vizes élőhelyen a valamikori halászat és a mai hasznosítás szervesen összefügg, így itt nálunk lehet látni a régi korok halászatát és azokat a technikákat, melyeket a mai kor kényszerít ki. A központ jellegzetessége, hogy a közel 800 éves stílusú halászkunyhó és az újonnan épült modern Fürdőház szerves egységet alkotva, egymást kiegészítve jól megférnek egymás mellett. A terület ebben az időszakban, 1994-ben kapta meg a természetvédelmi terület minősítést is, így a Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik. Az ekkor megfogalmazódó stratégia a halászati hasznosítás és a magas szintű természetvédelmi tevékenység mellett, a turisztikai, szolgáltatási ágazatok fejlesztését fogalmazta meg.
